Magyar Lábtenisz Szövetség hivatalos honlapja

Információk

 

 

A Magyar Lábtenisz Szövetség 

Elnöke: Csermely Sándor

Alelnök: Kovácsfi László

Elnökségi tagok: Halmai Miklós, Dénes Kálmán, Királyvölgyi László, Vura Zsolt

Főtitkár: Rasztovits Dávid

 

Számlázási és postázási cím:

Magyar Lábtenisz Szövetség

8640 Fonyód, Magay u. 31.

Adószám: 18672954-1-14

Számlaszám: OTP 11743095-20020213-00000000

Email: magyarlabtenisz@gmail.com

csermelysandor@gmail.com

 

A MAGYAR LÁBTENISZ SZÖVETSÉG

ALAPSZABÁLYA

2014.

 

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)        A Magyar Lábtenisz Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) a Magyarországon működő, a lábtenisz sportágban sporttevékenységet folytató sportszervezetek és magánszemélyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a lábtenisz sportágat irányító önkormányzati  elven alapuló, közhasznú tevékenységet is folytató, közhasznú jogállású  egyesület (országos sportági szakszövetség)

(2)        A szövetséget a Pest Megyei Bíróság a Pk.61.093/1991/2. sorszámú, 1991. április 10. napján jogerőre emelkedett végzésével vette nyilvántartásba, majd a bíróság a szervezetet a 11.sorszámú, 2001. október 16. napján jogerőre emelkedett végzésével a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § alapján közhasznú nyilvántartásba vette. A Budapest Környéki Törvényszék a 69. sorszámú, 2014. augusztus 1. napján kelt végzésével a szervezet közhasznú jogállását 2014. június 1. napi hatállyal hivatalból megszüntette és elrendelte a közhasznú jogállás nyilvántartásból történő törlését.

(3) Az előbbiekre és a jogszabályi környezet időközben történt jelentős változására, valamint arra is figyelemmel, hogy a szervezet a közhasznú jogállás ismételten megszerzését kívánja, a civil szervezet létesítő okiratának átfogó módosítása vált szükségessé, miértis a szervezet létesítő okiratának hatályos rendelkezéseit a 2014. december 13. napján tartott közgyűlés által elfogadott jelen alapszabály tartalmazza.

(4) A szervezet a működését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. éviIV. Törvény, (a továbbiakban Ptk.), a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban St.), illetőleg az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint Alapszabálya, továbbá a Nemzetközi Lábtenisz Szövetség (FIFTA)  alapszabálya szerint fejti ki.

(5)        A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független,

pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(6)        A Szövetség jogi személy. Az Ectv. értelmében a szövetség olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható, működtethető. A szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség tagja természetes személy nem lehet.

(6)        A Szövetség tevékenysége közhasznú tevékenységnek minősül. A Szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

 

2. §

(1)        A Szövetség neve: Magyar Lábtenisz Szövetség, rövidített neve: MLTSZ. Idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Football Tennis Federation (HFTF.)

(2)        A Szövetség székhelye: 5000 Szolnok, Mészáros u.33.

(3)        A Szövetség működési területe: Magyarország

(4)        A Szövetség alapítási éve: 1990.

 

 

3. §

(1)       A Szövetség jelvénye: köralakban keret-szerűen Kör alakban keretszerűen a kör bal felső karjából kiinduló MAGYAR LÁBTENISZ SZÖVETSÉG felirat; benne sematikus, bdát nyújtott lábbal a lábtenisz háló fölött lövő, a fej és egész test tekintetében fehér színnel hagyott alak, lábfejéhez piros-fehér-zöld színekkel közelítő labdával.………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

(2)        A Szövetség pecsétje:

(3)        A Szövetség zászlaja: Csúcsán álló háromszög alakú, egyik oldalán piros-fehér-zöld színek, közepén állami címerrel, mások oldalán a szövetség jelvénye és neve, mindkét oldalon arany színű szegéllyel……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

 

4. §

(1)        A Ptk. 3:34. § (1) bekezdés szerint a jogi személyek feletti általános törvényességi felügyelet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el, míg a Szövetség működése felett az St. 27. § és az Ectv. 11. § értelmében törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorol az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint.

(2)        A Szövetség tagja a Nemzetközi Lábtenisz Szövetségnek (FIFTA) amelynek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el.

(3)        A Szövetség, annak tagjai, a tag sportolói és hivatalos személyei, a Szövetség szervezeti egységei, szervei és testületei, valamint ezek hivatalos személyei tevékenységük során kötelesek a (2) bekezdésben foglalt szabályokat, valamint a Szövetség jelen Alapszabályát és más szabályzatait, továbbá a lábtenisz sportág verseny- és játékszabályait mindenkor betartani. A tag a nevezés benyújtásával nyilatkozik ezen szabályzatok ismeretéről és elfogadásáról.

(4)        A Szövetség gondoskodik arról, hogy tagjai, szervezeti egységei, szervei és testületei, valamint tisztségviselői, alkalmazottai és megbízottai megismerjék és betartsák a (2) és (3)  bekezdésben meghatározott szabályzatokat és szabályokat. A Szövetség gondoskodik arról, hogy ezen szabályzatok és szabályok magyar nyelven a Szövetség honlapján mindenki számára elérhetőek legyenek.

 

II.

A SZÖVETSÉG FELADATAI

5. §

A Szövetség Magyarország területén irányítja, szervezi és ellenőrzi a lábteniszsportot (a lábtoll játék kivételével), mint közhasznú tevékenységet, közreműködik az Sporttörvényben meghatározott feladatok ellátásában, képviseli a sportág és tagjai érdekeit, részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.

 

6. §

(1)        A Szövetség alapvető feladata:

  • szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű működését;
  • a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit, beleértve a strand lábteniszezést is;
  • megrendezni a Magyar Nemzeti Bajnokságot, illetve a Magyar Kupát;
  • meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkőzéseken való részvételét, rész venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban;
  • működtetni a nemzeti válogatott kereteket, elősegíteni a sportághoz tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken;

 

  • meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepciót,  - ideértve az utánpótlás- nevelés fejlesztést is - és gondoskodni ezek megvalósításáról;
  • képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a MOB és annak szakmai tagozatai, a többi sportszövetség, más egyesületek, szövetségek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben;

 

  • az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését,
  • meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni azok végrehajtásáról,

 

  • az St. (23.§ (1) bek. d) pont) szerinti szabályzatban meghatározottak alapján ellenőrizni a sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként nem szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását.

(2)        A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:

  • gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek;
  • megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzők külföldi, valamint a külföldi versenyzők Magyarországon történő versenyzéséhez;

 

  • a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol;
  • érvényesíti a doppingtilalmat;
  • meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket;
  • a Szövetség egészére kiterjedően támogatási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében; velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol;
  • képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve civil szervezetek, illetve más gazdálkodó szervezetek előtt;
  • ellátja a sportági nemzetközi szakszövetségek szabályzataiban és a jogszabályokban, így elsősorban a sporttörvényben, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat;
  • adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek;
  • meghatározza a lábtenisz sportági utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodik annak végrehajtásáról;
  • ellenőrzi a lábtenisz sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását.

(3)        A versenyszerű lábteniszező egyik sportszervezetből a másik sportszervezetbe való átigazolásának feltételeit és módját a Szövetség állapítja meg.

(4)        A nemzeti válogatott keretek működtetése során a Szövetségre a sportszervezetekre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

(5)       A sportág céljainak elérése érdekében – összhangban a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakkal – a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve – az St 36-37. §-ában meghatározott módon – a verseny/rendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.

(6) A Szövetség a fenti közhasznú tevékenységeit az St. 20-27 §-aiban előírt közfeladatokhoz kapcsolódóan, azok megvalósítása érdekében végzi.

 

III.

A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

7. §

(1)        A Szövetség tagsága önkéntes. Tagjai jogok és kötelezettségek terjedelme alapján tevékenykedhetnek.

(2)        A Szövetségnek ezen alapszabály szerint közvetlenül tagja minden a Szövetség versenyrendszerében résztvevő sportszervezet, vagy utánpótlás–nevelés fejlesztését végző alapítvány, amely felvételét kéri, a Szövetség alapszabályának rendelkezéseit magára kötelezőnek ismeri el, a tagdíjat megfizeti és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.

(3) A fizetendő tagdíj összege __2015__. évre: 15.000______,- Ft, amelyet – a tagdíjfizetési szabályzat rendelkezései szerint – minden év _március 30.__________ ig kell befizetni a Szövetség pénztárába vagy a bankszámlájára történő átutalással, ha a közgyűlés ettől eltérően nem rendelkezik. 

 

8. §

(1)        A tagfelvétel ügyében az MLTSZ Elnöksége dönt. Döntésével szemben az érdekelt 30  napon belül jogorvoslattal élhet, melynek folytán a másodfokú döntés a közgyűlés hatáskörébe kerül.

(2)        Tagsági viszonyt csak egy jogcímen lehet létesíteni.

(3)        A Szövetség tagjairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a tag sportszervezet nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét. A nem nyilvános tagjegyzék az alapszabály elválaszthatatlan mellékletét képezi.

(4)        A szövetségi tagság megszűnik

        - kilépéssel

        - az MLTSZ Fegyelmi Bizottság általi kizárással

        - jogutód nélküli megszűnéssel

(5)        A tag kizárására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tagdíjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére három hónapnál hosszabb időtartamig nem tesz eleget, illetve ha a Szövetség alapszabályát és egyéb szabályzatát, valamint határozatait, illetve a verseny- és játékszabályokat súlyosan és vétkesen megszegi. Kizárásra fegyelmi eljárás során hozott jogerős fegyelmi határozatba foglalt fegyelmi büntetésként kerülhet sor. A fegyelmi eljárás lefolytatására a Szövetség Fegyelmi Szabályzatát kell alkalmazni, azzal, hogy a tag kizárását a Fegyelmi Bizottságnál a Szövetség Elnöksége kezdeményezheti.

(6)        A tagdíj mértékét és fizetésének szabályait az Elnökség évente határozza meg. A tagdíjat a Szövetség számlájára kell befizetni.

 

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI      

9. §

(1)   A tagok jogai:

  • részt vehetnek a Szövetség Közgyűlésén és határozatainak meghozatalában,

 

  • választhatnak és jelöltjei útján választhatók,
  • részt vehetnek a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,
  • észrevételeket, javaslatokat tehetnek, illetőleg véleményt nyilváníthatnak a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, amelyre a Szövetség érintett szervének legkésőbb 30 napon belül írásban kell válaszolnia,

 

  • ajánlásokat tehetnek a Szövetség szervezeteit és a sportágat érintő kérdések megtárgyalására,
  • a Szövetség elnökétől és főtitkárától tájékoztatást igényelhetnek a Szövetség bármely tevékenységéről,
  • igénybe vehetik a Szövetség szolgáltatásait, a kiadványain feltüntetheti szövetségi tagságát.

(2)         A tagok kötelezettségei:

  • a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése,
  • a Szövetség, a FIFTA Alapszabályának, szabályainak, szabályzatainak, a verseny- és játékszabályoknak betartása, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatoknak végrehajtása,
  • a Szövetség célkitűzései megvalósításának elősegítése, a rendes tagságból ráháruló, illetve meghatározott feladatok teljesítése,
  • a sportág népszerűsítése,
  • a tagdíjnak az Elnökség által megállapított határidőig történő megfizetése.

 

 

TISZTELETBELI ELNÖKÖK, TISZTELETBELI ELNÖKSÉGI TAGOK ÉS PÁRTOLÓI

CÍMEK ADOMÁNYOZÁSA

10. §

(1)        A Közgyűlés tiszteletbeli elnöki címet adományozhat a Szövetség azon volt elnökeinek, akik kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.

(2)       Tiszteletbeli elnök cím adományozható azoknak a személyeknek is, akik több évtizeden keresztül kimagasló érdemeket szereztek a lábtenisz fejlesztésében, a Szövetség munkájának támogatásában.

(3)        A Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagja cím azoknak adományozható, akik az elnökség  tagjaként vagy más fontos területen több évtizeden keresztül kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.

(4)        A Szövetség tiszteletbeli elnökeinek és elnökségi tagjainak személyére a Közgyűlés jelölőbizottsága vagy az Elnökség tehet javaslatot.

(5)        A Szövetség pártolója cím használatára jogosult az a természetes személy, aki rendszeres társadalmi munkájával és ehhez fűződő rendszeres – a Szövetség által meghatározott – díj  fizetésével a Szövetség munkáját támogatja. A pártolói cím odaítélése az Elnökség hatáskörébe tartozik.

(6)        A Szövetség támogatója cím használatára jogosult az a jogi személy, amely a Szövetség közhasznú létét elismerve azt rendszeres pénzügyi vagy egyéb támogatással segíti.

 

IV.

A SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE     

11. §

A Szövetség szervei:

  • a közgyűlés
  • az Elnökség
  • a Felügyelő Bizottság
  • a bizottságok

 

V.

A SZÖVETSÉG DÖNTÉSHOZÓ SZERVE, A KÖZGYŰLÉS

12. §

(1)        A Szövetség döntéshozó szerve a tagok képviselőiből álló Közgyűlés. A Közgyűlésen dönteni kell legalább 3 fő mandátumvizsgáló bizottság, 1 fő jegyzőkönyvvezető, 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő és 3 fős szavazatszámláló bizottság megválasztásáról, akiknek a megbízatása az adott Közgyűlésre szól. A Közgyűlésen megjelentekről jelenléti ívet kell felvenni.

(2)    A Közgyűlést az Elnökségnek évente legalább egyszer rendes ülésre össze kell hívnia. A Közgyűlés időpontját az Elnökségnek legalább 30 nappal korábban kell megállapítania és ugyanekkor írásban kell tagjait értesíteni a Közgyűlés helyszínéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a jogi személy nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, valamint az ülés napirendjét. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

(3)        A Közgyűlést az Elnökségnek rendkívüli ülésre az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia, ha

  • a tagok legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével ezt kéri;
  • a bíróság azt elrendeli.
  • az Felügyelő Bizottság indítványára

Az Elnökség akkor is köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) a Szövetség céljainak elérése veszélybe került

d) ha a Szövetség tagjainak száma tartósan két fő alá csökkent.

(2) Az így összehívott közgyűlésen a tagok, illetve képviselőik kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

(4)        A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

  • az alapszabály módosítása;

 

  • az Elnökség éves szakmai beszámolójának, az éves költségvetésnek, illetve az előző

                        évről szóló számviteli beszámolónak, a következő év szakmai és pénzügyi tervének,

                        a közhasznúsági mellékletnek, továbbá a Felügyelő Bizottság beszámolójának

                        elfogadása;

 

  • a Szövetség megszűnésének, egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása;
  • a Szövetség elnökének, alelnökének, az elnökség tagjainak, a Felügyelő Bizottság

                 elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

 

       f)               a tiszteletbeli elnök, illetve tiszteletbeli elnökségi tag címek odaítélése, illetve

                 visszavonása;

g)              mindazok az ügyek, amelyeket a vonatkozó hatályos jogszabályok – különös tekintettel az St. 24. § (2) bekezdésére és a Ptk. 3:74. §-ára – vagy az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe

               utal.

 

(5)        Az Elnököt, az alelnököt és az Elnökség további tagjait a Közgyűlés 4 évre választja, azzal, hogy az utóbb megválasztott elnök, alelnök, vagy elnökségi tag mandátumának érvényessége a többi elnökségi tag mandátumának érvényességéhez igazodik. Az Elnökség tagjai újraválaszthatóak és visszahívhatók. Amennyiben bármilyen okból az Elnökség tagjainak több, mint 50 %-a utóbb kerül megválasztásra, úgy a korábban megválasztott elnökségi tagok (beleértve az elnököt és az alelnököket is) mandátuma igazodik az újonnan megválasztott tagok (beleértve az elnököt és az alelnököt is)  mandátumához. Amennyiben ily módon a korábban megválasztott elnökségi tagok (beleértve az elnököt és az alelnököt is) mandátuma az ilyen meghosszabbítással a 4 évet meghaladná, úgy valamennyi elnökségi tag (beleértve az elnököt és az alelnököket is) megbízatása a korábban megválasztott elnökségi tagok (beleértve az elnököt és az alelnököt is) megválasztásától számított 4 év elteltével szűnik meg.

(6)        A Szövetség Közgyűlése négy év időtartamra – figyelembe véve és megfelelően alkalmazva az (5) bekezdésben foglaltakat – Elnökből, továbbá kettő tagból álló Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai az MLTSZ Közgyűlésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

(7)        A Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének hiányában a Közgyűlés a Számviteli tv. szerinti beszámolóról, közhasznúsági mellékletről és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.

(8)        A Szövetség köteles könyvvizsgálót is megbízni gazdálkodásának ellenőrzésére. A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének hiányában a Közgyűlés a Számviteli tv. szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.

 

 

A közgyűlésen szavazásra jogosultak. Határozatképesség

13. §

(1)       A Közgyűlésre meghívandók:

  • tanácskozási joggal a NEFMI Sportért Felelős Államtitkárság, illetve egyéb sportszövetségek képviselője,
  • tanácskozási joggal a Szövetség bizottságainak vezetői,
  • a hírközlő szervek képviselői,
  • tanácskozási joggal tiszteletbeli elnökök, tiszteletbeli elnökségi tagok, és más, az Elnökség döntése alapján meghívandó vendégek,
  • tanácskozási joggal a szövetségi kapitányok,
  • tanácskozási joggal az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai.

 

(2)        A Közgyűlés határozatképessége:

  • A Közgyűlés határozatképességéhez a tagok képviselőinek több mint felének a jelenléte szükséges.
  • Az egyesület, klub (tag) a taglétszámtól függetlenül a közgyűlésen azonos szavazati joggal rendelkezik.
  • A tiszteletbeli és pártoló tagok a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehetnek részt.
  • Ha a Közgyűlés a kitűzött kezdési időponttól számított egy óra várakozás után sem határozatképes, a Közgyűlést 8 napon túli és 30 napon belüli időpontra újból össze kell hívni, amely Közgyűlés, az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erre a tagokat az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban – a megismételt közgyűlés helyének és idejének megjelölése mellet – előre figyelmeztették; a fenti szabályok figyelembevételével a megismételt Közgyűlést is lehetőség szerint minden év május 31. napjáig össze kell hívni.

A határozatképességet a Közgyűlésen minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Aki valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

  • A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJE

14. §

 A Közgyűlés napirendjét a Szövetség Elnöksége állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

  • A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
  • Az Elnökség jogosult a Közgyűlés napján és helyszínén rendkívüli napirendi pont felvételére is, ha  a jelenlevő tagok többsége azt megszavazza.

 

(3)        A Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal, a kiegészítés indokolásával benyújtják az Elnökségnek. Az e határidő után vagy a Szövetség Közgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha a jelenlevő tagok többsége azokat megszavazta.

(4)        Az Alapszabály módosítására bármely tag és az Elnökség tehet javaslatot. Az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslatot a tag köteles a Közgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően írásban benyújtani a Szövetség elnökének, azzal, hogy ezen időpontig a javaslatnak be kell érkeznie. Az Alapszabály módosítására kizárólag írásos előterjesztés alapján kerülhet sor.

 

A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATHOZATALA

15. §

(1)        A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok egyszerű szótöbbséggel hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel (szavazólap felmutatásával) történik. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(2)        A Közgyűlés titkos szavazással választja meg a Szövetség – az Alapszabály 12. §. (5-6)  bekezdéseiben meghatározott – tisztségviselőit. A Közgyűlés egyszerű többséggel a tisztségviselő választásra is nyílt szavazást rendelhet el. A Közgyűlés szavazásra jogosult tagjainak 1/3-a más kérdésben is indítványozhat titkos szavazást. A megválasztható tisztséggel azonos számú jelölt esetén a választás nyílt szavazással is történhet.

(3)        A titkos szavazás szavazólap urnába helyezéséve történik. A szavazatok összesítését a szavazatszámláló bizottság végzi.

(4)        Az egyszerű többséget a jelenlévő tagok több mint felének „igen” szavazata jelenti.

Az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szervezet céljának módosításához és a megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(5)        Az Alapszabály 12. §. (5-6) bekezdéseiben meghatározott tisztségviselőket választó Közgyűlés előtt legalább egy hónappal a Szövetség Elnöksége jelölőbizottságot hoz létre. A jelölő bizottságnak a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát ezen bizottság elnöke terjeszti a Közgyűlés elé. A jelölőlistát a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel kiegészítheti.

(6)        A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv pontos elkészítése érdekében az elhangzottak elektronikus úton, hang- és képfelvétel formájában is rögzíthetők, erről a Közgyűlésen résztvevőket a Közgyűlés megnyitásakor tájékoztatni kell. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott felszólalások és javaslatok lényegét, valamint a hozott határozatokat, azok tartalmát, időpontját, hatályát és a döntéshozatali arányt. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető, továbbá két, a Közgyűlésen megválasztott személy hitelesítik.

(7)        A Szövetség Közgyűlése nyilvános.

(8)        A Közgyűlés határozatait, döntéseit, valamint a közhasznú szervezetként működő Szövetség éves beszámolóját a NEFMI Sportért Felelős Államtitkárság hivatalos lapján, illetve a Szövetség honlapján közzé kell tenni. A Közgyűlésen hozott határozatokról és döntésekről (Hírlevél) a tagokat is értesíteni kell.

(9)        A Szövetség köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét a könyvvizsgálói záradékkal együtt az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig az Országos Bírósági Hivatalnál letétbe helyezni és közzétenni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A Szövetség köteles a beszámolót és közhasznúsági mellékletét saját honlapján elhelyezni, és köteles a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani.

 

VI.

ELNÖKSÉG, MINT A SZÖVETSÉG ÜGYVEZETŐ SZERVE

AZ ELNÖKSÉG ÖSSZETÉTELE

16. §

(1)        A szervezet ügyvezetését az elnökség látja el. Az Elnökség létszáma 5 fő (elnök, alelnök, és 3 elnökségi tag).

(2)    Az elnökség tagjai a szövetség vezető tisztségviselői. Az Elnökségnek csak az lehet a tagja aki nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

a)                     

Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi munkában látják el.

Ezen tisztségekre olyan személy is megválasztható, aki nem tag képviselője, számuk azonban legfeljebb az Elnökség egyharmada lehet.

(3)       Az Elnökség tagjainak főbb jogai és kötelezettségei:

 

  • részvétel az elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában,
  • észrevételek, javaslatok tétele a lábtenisz sporttal és a Szövetség működésével kapcsolatban,
  • felvilágosítás kérése a lábteniszezéssel összefüggő ügyekben a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,

 

  • javaslattétel Közgyűlés, illetve elnökségi ülés összehívására,
  • a szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetve végrehajtása,
  • közreműködés minden olyan feladatban, amely a lábteniszezés fejlődését szolgálja, illetve amelyre megbízást kapnak.

(4)        Az Elnökségi tagság megszűnik:

  • ha a megbízás lejár,
  • lemondással,
  • visszahívással,
  • elhalálozással vagy jogutód nélküli megszűnéssel

 

  • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával
  • a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével.

(5)    A vezető tisztségviselő a megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.  Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

(6) Az elnök, az alelnök, illetve az elnökség tagjai bármikor visszahívhatók. A visszahívást a Szövetség legalább 5 tagja, vagy legalább 2 elnökségi tag együttesen kezdeményezheti. A kezdeményezést a kezdeményezők írásban juttatják el a Szövetség főtitkárához, melyet a főtitkár 30 napon belül köteles az Elnökség elé terjeszteni. Az Elnökség köteles legalább 30, legfeljebb 45 napon belüli időpontra Közgyűlést összehívni, melynek napirendjére kell tűzni a visszahívásra vonatkozó kezdeményezést. A visszahívási kezdeményezés írásos előterjesztését az Elnökség a szövetség tagjainak megküldi. A kezdeményezést már összehívott közgyűlésre is beterjesztheti a Szövetség legalább 5 tagja, vagy legalább 2 fő elnökségi tag, mely esetben a kezdeményezést legkésőbb az adott közgyűlés bezárásáig kell írásban levezető elnök részére átadni.

(7)       A visszahívás titkos szavazással történik, azzal, hogy a közgyűlés egyszerű többséggel  elrendelheti nyílt szavazás lefolytatását is. Érvényes és eredményes a visszahívás az érintett  személyre, vagy személyekre vonatkozóan, amennyiben a határozatképes Közgyűlésen jelen lévő küldöttek több, mint fele a visszahívást megszavazza.

(8)        A Közgyűlés egyszerű többséggel dönthet úgy is, hogy nem az egyes elnökségi tagokat, hanem az Elnökséget, mint testületet hívja vissza, mely esetben a szavazás egységesen az Elnökség valamennyi tagjára vonatkozik. Kivételt képez ez alól az olyan elnökségi tag személye, akinek a  megválasztása és a visszahívásról döntő Közgyűlés időpontja között 6 hónap még nem telt el. Az ilyen elnökségi tagok csak abban az esetben hívhatók vissza, ha tisztségükre méltatlanná váltak és  ez esetben is személyükre akkor is külön kell szavazni, ha egyébként a visszahívás az Elnökségre, mint testületre vonatkozik. Amennyiben a Közgyűlés az Elnökséget, mint testületet hívja vissza,  de  az elnökségi tagok között van olyan, akinek a megválasztása óta 6 hónap még nem telt el, úgy ezen személyek mandátuma továbbra is megmarad, és csak a megüresedett helyekre lehet új választást kiírni

(9) Amennyiben a visszahívás miatt az Elnökség létszáma a 3 fő alá csökken, a Közgyűlés dönt azonnali választásról, mely esetben a jelölőlistát a Közgyűlés a jelenlévők javaslatai alapján egyszerű többséggel állítja össze. Amennyiben a jelölőlista összeállítása bármilyen okból akadályba ütközik, vagy egyébként a küldöttek egyszerű többséggel úgy határoznak, úgy a választásra új Közgyűlést kell összehívni, mely esetben az új Közgyűlés időpontjáról - melyet legalább 30, legfeljebb 60 napon belüli időpontra kell tűzni – is dönteni kell.

 

 

 AZ ELNÖKSÉG HATÁSKÖRE ÉS FELADATAI

17. §

(1)        A Szövetség tevékenységét a Közgyűlések közötti időszakban az Elnökség, mint a Szövetség képviseleti (ügyvezető) szerve irányítja. Az Elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek jogszabály vagy az Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve a Szövetség más szervének hatáskörébe utalt.

Az Elnökség ülései nyilvánosak, azonban az Elnökség a törvényben meghatározott esetekben ettől eltérően is rendelkezhet.

(2)        Az Elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.

(3)        A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell:

a)     a támogatási program keretében végleges jellegge